*Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2025/01/20/donald-trump-egyesult-allamok-elnokseg-new-york-martin-zsarnoczky-amerikai-magyar-kereskedelmi-kamara/
Zsarnóczky Martin szocioközgazdász, a New York-i Amerikai Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja egy interjúban vázolta, hogy mire számít Donald Trump elnökségétől, valamint több szakmai-tudományos kérdésre is kitért.
„Donald Trumpnak már megvan a reputációja, profi, üzleti érdekközpontú szemlélet fog követni új elnöki ciklusában” – mondta Zsarnóczky Martin, az életminőség és a jólét kérdéseinek kutatója a Tudas.hu-nak adott interjúban.
A beszélgetésben többek közt szóba került, hogy:
Donald Trump hivatalba lépése a magyar–amerikai gazdasági kapcsolatokban is változásokat hoz, így „biztos, hogy lesz dinamika, sok változást fog hozni”. „Most úgy nézhet ki, hogy lesznek negatívumok – például a védővámok miatt –, összességében azonban az üzletnek hosszabb távon jó lesz az, hogy az összekuszált, lassuló világgazdaságban az érdekek mentén tisztább kép alakulhat ki. Ezzel a helyzettel tudnak mit kezdeni a vállalatok és a befektetők, nem kell találgatni, hogy ki kivel és mi miért van” – fejtette ki.
Véleménye szerinte az Egyesült Államok még soha nem volt ennyire vállalkozóbarát, és rendkívüli lehetőségek várják azokat a vállalatokat, amelyek már rendelkeznek egy bizonyos mérettel, „megmérettették magukat Európában”. Ezzel összefüggésben példaként hozta fel a Select USA programot.
Az amerikai vállalkozások számára „Magyarország mindig is érdekes helyszín volt, főleg a régió többi országával egyben nézve, hiszen akkor már méretében is jelentősebb piac tud lenni.”
„Mindenki az orosz–ukrán háború befejezését várja, legyen fegyverszünet, kezdődjenek meg a tárgyalások. Minden évben jönnek Magyarországra olyan amerikai vállalatok, részben saját kamarai programjainknak köszönhetően, amelyek alapítói magyarországi gyökerekkel rendelkeznek, és fontosak tartják kultúrájuk, eredményeik megosztását; ebből lehetne sokkal több is” – tette hozzá.
„Olyan technológiai forradalom zajlik a világban, amelynek óriási hatása lesz a ma megszokott életünkre, el sem tudjuk most még képzelni ennek a jelentőségét. A legnagyobb pozitívumok egyébként az egészségügy területén jelentkezhetnek, a gyógyszerkutatás, a rákkutatás ugrásszerű fejlődés előtt áll, a rák például – ma már kimondhatjuk – gyógyítható lesz hamarosan időben diagnosztizálva” – mondta Zsarnóczky Martin, hozzáfűzve: szerinte fontos mérföldkő az is, hogy a Google tavaly decemberben bejelentette: megvan a kvantumprocesszora, ami mindent gyökeresen meg fog változtatni.
„Mindenki hosszabban fog élni, a technológiai forradalom legalább öt évet hozzáad az életünkhöz, de akár ennél többet is” – tette hozzá.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy mennyi ideig élhetünk, ha „jól karban tartjuk magunkat”, azt mondta: „Amikor az ember megszületik, tudományos alapokon állíthatjuk, hogy 120-130 évre van kalibrálva, csak közben a külső hatások, például az egészségtelen étkezés, a légszennyezés, a stressz, a mozgáshiány rontanak az esélyeinken. Számomra az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy van-e olyan pont, létezhet-e olyan eset, hogy valaki nem betegszik meg idős korára, hanem egészséges amíg meghal, és mi szükséges ehhez.”
A biológiai öregedést rengeteg tényező befolyásolhatja. „Ilyen az étkezés, a szabadidő, az önmagunkra fordított énidő, a sport az egészségmegőrzés. Érdemes a minőségibb dolgok felé fordulni az időskor során, mélyebben, intenzívebben foglalkozni a problémákkal.”
„Az étkezésnél meg kell ismerni személyre szabottan, hogy mire van igény, mit kíván a szervezet, a húsnál, tojásnál és egyéb alapanyagoknál nem mindegy, hogy milyen eredetűek. Törekedni kell a harmonikus életre, amitől egyébként a párkapcsolatunk is jobb lehet, fontossági sorrendet kell felállítani, és az is lényeges, hogy képesek legyünk elégedettnek lenni.”
Arról, hogy Magyarországon miért „nagyítóval kell keresni azokat, akik számára idősebb korban kinyílik a világ”, miközben ez a nyugati országokban már egyre gyakoribb jelenség, Zsarnóczky Martin azt mondta: „Vizsgálatokat végeztem az észak-magyarországi régióban, ahol mondhatom, könnybe lábad az ember szeme a bizonytalanság és kiszolgáltatottság láttán, lesújtó kép rajzolódik ki. Sok esetben méltatlannak érzem azt a helyzetet, amelyben az idősek, a hozzátartozók és az ellátórendszerben dolgozók vannak.”
„Hozzáteszem, egyedül azért tud működni az ellátás, mert vannak még elhivatott emberek a rendszerben, akiknek mindennapi tevékenységét nagyon tisztelem. Senkit sem szeretnék hibáztatni, nem a felelősöket keresem, pusztán a kutatói szemüvegemen keresztül nézem a kérdést. A várólisták és egyéb hiányosságok csak az egyik része a folyamatnak, más részről nincs meg az idősödés kultúrája, sokan az utolsó percben folyamodnak csak segítségért, amikor már nem bírják tovább és igen nagy a baj” – fejtette ki.
„Találtam egyébként egy olyan idősközösséget is az országban, Nagykanizsán, amelynek tagjai azt állították, hogy ők boldogok. A kutatótársaimmal készített vizsgálat során 2009 és 2019 között Nagykanizsán 22 idősklub működött a városban, ami nagyon sokat tett hozzá az idősek életminőségéhez. Nem kell nagy költségvetésű dolgokra gondolni, ezek jellemzően egyszerű programok voltak, ahol mindenki megtalálhatta az őt érdeklő tematikát.”
„Nem dupla nyugdíjra van szükség a boldogsághoz, sokkal inkább gondolkodásmód kérdése, szükség van továbbá egy proaktív önkormányzatra is, amelyik az időseknek szóló programokat támogatja. [ů] Úgy gondolom, hogy az anyagi oldal csak részben magyarázat a helyzetre, a pénzkérdés hatását 30 százalékra, a szemléletét, gondolkodásmódét 70 százalékra tenném” – összegezte, megjegyezve, hogy Budapesten, Pest és Heves megyében szűk körben hamarosan egy precíziós szolgáltatással fognak kísérletezni, „ami otthonápolási megoldásokat is tartalmaz majd, illetve a demenciakérdéssel is mélyrehatóan foglalkozik”.
Arról, hogy külföldről mit lehet tanulni e tekintetben, azt mondta: „Az időslét területén is jól megfigyelhető az észak-déli és kelet-nyugati tengely. […] A Kelet és Nyugat közötti különbségek részben anyagi természetűek, de a gondolkodásmód is szögesen ellentétes, a régiónkban például a szovjet minta továbbra is meghatározó, az emberek nagy része az államtól vagy valakitől várja a megoldást a problémáira, fel sem merül benne, hogy neki kellene tennie valamit öngondoskodásként. Eközben a kontinens nyugati oldalán a biztosítótársaságokhoz elhelyezett heti 10-30 eurókból 40 év alatt könnyedén összegyűlik az öngondoskodáshoz szükséges pénzmennyiség.”